1. számú melléklet

ZÖLD ÓVODA
Kritériumrendszer

1. Az óvoda szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik. A helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget.

2. A helyzetelemzésben kitérnek a helyi, regionális környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek, a civil szerveződések, a társintézmények, a szülői közösség stb. helyi stratégiájára, terveire. Ezek lehetnek: a helyi környezetvédelmi program, az egészségkép vagy -terv, az óvodával kapcsolatban álló iskolák környezet-egészségvédelmi programja stb. amelyek mind a humán, mind az anyagi erőforrások biztosításában az óvoda segítségére vannak és gazdagítják tevékenységeit. Az egészség megfogalmazásában is a szemléletformálás az elsődleges.

3. A helyi célok, feladatok megfogalmazásában természet- és környezetvédelmi feladatként szerepelnek a helyi lehetőségek alapján (pl. fák védelme, faápolás, fásítás, madárbarát kert létesítése, növény- és állatgondozás, parlagfű-mentesítés, vízminőség-védelem stb.).

4. A környezeti nevelés tervezésében, a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a fenntarthatóság pedagógiájának jellemzői.

5. A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése, eszközhasználat megtanulása, ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek használata, kirándulások stb.)

6. A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján tevékenységközpontú módszerekkel zajlik, kiterjed a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi és kisebbségi gyermekek nevelésére is.

7. Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását (játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, projekt módszer alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.)

8. A településen és az óvodában a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul és az óvodáskorú gyermekek aktív részvételével, elsősorban cselekvéssel való kapcsolattal, valamint a település szintjén. A zöld jeles napok (természetvédelem, egészségvédelem stb.) tudatosan kiválasztásra kerülnek, és az óvodai élet szervezésébe jól illeszkednek (pl. a vízparti élet sajátosságai és vize világának, a hegyesekben élő emberek, állatok élete, életmódja megismerésében).

9. A fenntarthatóság pedagógiája jellemzi az óvoda pedagógiai tartalmi jellemzőivel és ez megmutatkozik az óvodai élet egészére kiterjedően. Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkájával mintát nyújt a gyermekeknek, szüleiknek. Az egészséges életmód, szokásrend kialakításában, egészséges táplálkozásra nevelésben, természetes alapanyagok, egészséges életmódot támogató ételek, mozgás, viselkedési szokások, magatartásra, öltözködésre, kapcsolattartásra stb. való szoktatásban.

10. Az óvodapedagógusok hétévenként továbbképzésének részt képezi a környezettudatos neveléshez kapcsolódó területek.

11. Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikum jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül. A gyerekek által használt eszközöket, játékokat körültekintően vásárolják meg, pl.: nincs mérgező festékkel bekenve, nem káros a környezetre.

12. Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok növénnyel, a természetarokban a természet által adott „kincsekkel”. Növénypápolási, állatgondozási feladatokat látnak el a gyermekek rendszeresen az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett mértékben.

13. Az óvoda udvara mentes az allergiát, a mérgezést és sérülést okozó növényektől. Az óvodakertben a helyi lehetőségeknek megfelelően virágos udvar (pl. zöldséges- és virágoskert, a gyógy- és fűszernövény rész, a sziklakert, a kerti tó stb.) A gyermekek kertgondozáshoz használnak kerti szerszámokat.

14. Az óvoda épületének környezete tiszta, gondozott, és megfelelő helyet, teret adnak az udvari játékoknak. Az óvoda udvara mozgásos játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre. A mozgást segítő udvari eszközök mozgásos tevékenységeket szolgálják.

15. A takarékos víz- és energiafelhasználás ajánlása betartásra kerül: a vízhasználat és a fűtés terén. Az épületen belül energiatakarékos izzók vannak a folyosókon, termekben a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. A fűtési rendszer környezetbarát. WC öblítők, hideg-meleg kevert csapvíz, a levegő illatosítására gyógynövények (nem használnak hajtógázas légillatosítókat).

16. Szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvoda egész épületében (pl. papír, műanyag stb.), kivéve a veszélyes hulladékokat (pl. elem, olajos palack stb.). A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) megvalósul.

17. Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön tárolóba kerülnek, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni stb.)

18. Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége az egyéb környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és környezettudatú irányú kiépítésére kiemelten törekszik.

19. Az óvodapedagógusok és segítő partnerek is gyarapítják a környezeti neveléshez kapcsolódó ismereteiket, a felnőttek példamutatása során gyermeki érdeklődést segítő szemlélet, szokásrendszer formálására törekednek. Alakítják a gyermekek és családtagjaik környezettudatos szokásait is az óvodai tevékenységeken keresztül.

20. Szoros kapcsolattartás jellemzi a környezeti neveléshez kapcsolódóan az óvoda és partnerei között. Ezzel lehetőség nyílik az együttműködés tartalmi és módszertani mélységű elmélyítésére, valamint az óvodai nevelőmunka összehangolására más intézmények munkájával (pl. szülők, iskolák, civil szervezetek, fenntartók). A programok szervezésénél figyelembe veszik a különböző partnerek szokásait, lehetőségeit, igényeit és környezeti nevelési szándékait. Az óvodai környezeti nevelés szakmai színvonalát szakmai munkaközösségek, szakmai műhelyek, mentori programok, hospitálások, erdei óvodai tapasztalatcserék és egyéb szakmai programok segítik. Az óvoda részt vesz a fenntarthatóságra nevelés, a környezettudatos magatartás, életvitel formálásában, és jó gyakorlatainak terjesztésében, a fenntartóval.